Kicsit megcsúsztunk a szerdai meccsek rövid zanzájával, valamit a pályára lépő próbázók kritikájával, de mentségünkre szóljon, menet közben eligazolt házigólkirályunk, Danilo, kihoztunk egy posztot a lehetséges tavaszi mezekről, és ma hajnalban nem csupán az ötórási élesítéssel, hanem az egyetlen nem NB1-es idényünk bemutatásával mélypontjához érkezett RobW retrospektív sorozata is. Most pedig hiánypótlás.

Ahogy az már megszokott nálunk, kellemes napsütés, néha csípős szél, dupla meccs, műfüves pálya, nézők. Supka mester ismét kettéosztotta csapatát: mindkét alkalmi alakulatba jutott fiatal, próbázó és az elmúlt években már bevált játékos.

Az első meccs: Bp. Honvéd - Ruzomberok 3-2

Bp. Honvéd: Tóth I. (Kemenes 81’) – Moga, Natanale, Bjelkanovic, Szala – Faggyas (Nagy K. 46’), Deák, Ivancsics, Miskovicz – Hadzic, Danilo (Baráth 46’)

Amikor megláttuk a pályára lépők névsorát, tudtuk, még mindig keressük a nemrég beharangozott középhátvédet, aki majd gyorsít a védekezésünkön. A brazil Natanalét (aki korábban Nathan néven is előfordult nálunk) láthattuk már szombaton is, igaz, akkor az ellenfél gyengesége miatt nem sokat tapasztaltunk meg belőle. Most azonban kiderült, hogy azon túl, hogy az ősszel szinte sosem játszó, így semmit sem mutató Bjelkanovic bőven lefocizta, még a nyelvismeretével, így a játékban való értelmes részvételével is gondok lesznek. Jellemző példa volt, amikor a támadója előtt kíséri vissza a kapunk felé a labdát, miközben Gege ordít neki: goalkeeper, goalkeeper (magyarul: Iván, add neki haza), ő mégis kiügyetlenkedi valahogy az oldalvonalon túlra. Ivánunk ezután jelzi Gegének, mindegy, hagyja, ő már próbálta több nyelven is, egyiket sem érti. Középhátvédben ez nem jó, a meccs után nem is marasztaltuk.

Faggyas Milánt, a jobbszélsőt szintén múlt hét óta nézegetjük, vele elméletileg tegnap (csütörtökön) tárgyaltak is, vagyis Supka mester lát benne valamit. Deák Márton Sopronból érkezett, magas, középső középpályás, semmi extrát nem mutatott, igaz nem is volt gyengébb a többieknél. Miskovicz Rogernek pedig ígérjük, ha legközelebb is játszik, utánajárunk. A korábbi bosnyák válogatott Hadzic azon kívül, hogy egyedüliként gondolkodott sípcsontvédő nélküli otufitben a meccsen, és távolról nagyon hasonlított Füzi Krisztiánra, nem volt rossz. Jól kavargatta, tetszetős passzai voltak, látszott, képzett spíler (bár ezt legutóbb Dináról is elmondtuk), így nem véletlen, hogy marad még egy kicsit, és szombaton is játszani fog.

Emir Hadzic, a 27 éves boszniai állampolgárságú csatár legutóbb a nemrég fizetésképtelenné vált Celik Zenicában játszott, de korábban megfordult a görög Panetolikos, valamint a horvát NK Istra csapataiban is. 2007-ben kétszer szerepelt a boszniai válogatottban.

Támadóként a fellelhető gólmutatói nem vészesek, otthon 40-50% között rugdossa, külföldi csapataiban (sokszor csak csereként) a meccsek 20%-án eredményes. Legutóbbi félszezonjában, ősszel 14 meccsen négyet gurított, és mellette kiosztott további öt gólpasszt is.

A találkozón sok érdekes amúgy nem történt, de amit mindenképp érdemes megemlítenünk, hogy a menet közben a svájci FC Sionba szerződött Danilo meglőtte utolsó gólját kispestiként (védője szorításában betört a tizenhatoson belülre, majd elgurította a kapus mellett a hosszúba), és hogy Gege egy fantasztikus labdáját épp Hadzic nyomta be a hálóra. Utóbbiról szerencsére videó is van:

A második meccs: Bp. Honvéd - Ruzomberok 3-2

Bp. Honvéd: Kemenes – Lovric, Botis, Trninic, Hajdú (Tchami 53’) – Pandza (Nagy K. 46’), Hidi, Németh, Tchami (Tisza 33’) – Délczeg, Burgar

A háromkor kezdődő második mérkőzésre valamivel veretesebb kerettel álltunk fel, bár próbázó ekkorra is maradt. Pandzáról annyit, hogy még arra sem fogjuk venni a fáradtságot, hogy legalább nyomokban utánajárjunk az előtörténetének, de minek is, ha a legnagyobb kritikát maga Supka mester fogalmazta meg róla azzal, hogy már az első félidő közepén lekapta a pályáról, és inkább visszaküldte az előző meccsen is játszó fiatal Nagy Krisztiánt. Alkalmi társa, a csatár Burgar se volt jobb nála, a pálya körül állók szörnyülködése és a fotós kollega epés megjegyzése (negyed óra után kellett volna lehívni a pályáról, kimosatni vele a mezét, kezébe nyomnyi egy villamosjegyet és elköszönni tőle) ellenére is csak azért maradt végig a pályán, mert már nem igazán volt több cserénk a kettéosztott keretben. Megjegyzem amit ő nyújtott, azt bármelyikünk hozta volna, elnézve az oldalvonal mellé kirugdosott labdák visszaadásainak legelképesztőbb módozatait, benne a jó Hemibá egy sípcsontos labdaátvételével, bár szóljon mentségére, bakancsban volt az öreg. (Reméljük, hogy az csak adminisztrációs hiba, hogy a klubhonlap nem köszönt el tőle is. Mármint nem Hemibá, hanem Burgar.)

Aleksandar Trninic, a szerb középhátvéd-jelölt viszont megér egy kis klikkelgetést, mert Botis tanár úr társaságában is úgy tűnt, jól mozgott. (Supka mester is így látta, és egyelőre marasztalja a szombati meccsekig.)

24 éves, 1.90 magas. Tavaly nyáron igazolt el hazájából, az élvonalbeli FK Cukaricki Stankom csapatától a szlovák másodosztályú Zemplin Mihalovcéhoz. Ha a transfermarkt.de oldal adatainak lehet hinni, akkor stabil kezdőnek csak a szlovákoknál számított, korábban legfeljebb aktuális egyesülete meccseinek talán a harmadán lépett pályára, sokszor csak csereként.

Középhátvédről általában ritkaság, róla mégis találtunk egy echte házalóvideó-szagú felvételt a youtubeon. A sebesség ugyan nem ölt elképesztő méreteket, néhány szép mentést azonban így is látni véltünk felfedezni rajta, hogy így kifacsarjam remekszép anyanyelvünket.

Adminisztrációs rész

A felkészülési meccseink összeállításai elérhetők itt, a próbajátékosok névsora pedig itt, sőt, galériánk is van: