Soha vissza nem térő ajánlat! Legyél te is a Honvéd igazolt játékosa! Amennyiben a képre kattintva elinduló játékban egyetlen büntetőt sem tudsz berúgni, hétfőn a portán leadva vár majd a névvel ellátott mezed, a klubházban pedig a biankó szerződésed!

Játékra fel, és hajrá!

Szombaton, a kora tavaszi napsütésben, közelebbről pedig délután háromtól ötig és kissé happening-jelleggel, de nagyjából végleg szertefoszlattuk a Zete további NB I-es tagságáról szőtt álmait. 30, vagyis a bennmaradáshoz szükséges pontszám sokéves átlaga 23 pontra maradt tőlük, úgy, hogy mindezt alig 11 meccsen kellene valahogy ledolgozni. Átszámítva: legalább 70%-os teljesítmény szükséges a statisztikai vonal eléréséhez. Matematikailag tehát még bármi lehet, viszont azt is elmondanánk, ugyanennyi százalékkal a Győr második a tabellán. Nem kertelek, inkább leírom: viszlát Zete! Valahol tudom az egészet nem sajnálni, így legalább jövőre nem kell órákat kocsikáznunk az egyetlen olyan magyar megyeszékhelyre, amelyet csak három számjeggyel leírható utakon lehet megközelíteni. Helyette nyugatról mondjuk MTK és havibérlet, esetleg Gyirmót, vagyis az M1-es.

Ez volt a mellékes történet erről a szombatról. Mivel azonban kispesti blog vagyunk, és mivel a történelmet a győztesek írják, ezért inkább szeretünk magunkkal foglalkozni, akár az egyszeri Bud Bundy bármikor. Öt pontban tehát még egyszer visszakanyarodnánk a hétvégéhez, hogy holnaptól már a következő feladatra, az évenként soros Fradiverésünkre készülhessünk.

A most következő poszt kivételesen nem a Kispesttel foglalkozik, hanem az egész magyar sportblogger-társadalom újabb és újbóli elutasításával, kiűzetésével a hivatalos médiumok paradicsomából. Mindezt tesszük úgy, hogy elismerjük, valóban voltak/vannak visszaélések a sajtóakkreditációkkal, valóban tenni kell valamit a jelenlegi állapotok megváltoztatásáért.

Meg kell tagadni az akkreditációt a nem professzionális médiumtól, valamint a szurkolói csoportok honlapját működtető személyektől. Az egyes szurkolói csoportok, magán honlapok, médiumhoz nem kötődő blogok munkatársai, tulajdonosai nem minősülnek a sajtó munkatársainak, részükre akkreditációt nem lehet adni, munkavégzésük a sajtó részére elkülönített helységben nem biztosítható.

(MLSZ - Az új sajtórend)

Fontos: az alsó szám a várható győzelmünk arányát jelzi!

Van Basten a szovjeteknek 88-ban, Maradona és "Isten keze" az angoloknak 86-ban, vagy Zidane kapásból egy BL-döntőn, esetleg Borgulya félpályása a BKV ellen. Emlékezetes, szép, technikailag tökéletes, meg amúgy is fontos gólok a sportág történetéből.

Ide tartozik, hogy úgy mellékesen, volt nekünk egy Puskás Ferencünk, aki nagyjából hasonlót művelt egy legendás mérkőzésen, a londoni angol-magyaron. Megkapja a labdát az ötös sarkánál, visszahúz, elfektet, bevág. Nagyjából ennyi. Ösztönből, igazából felettébb egyszerűen, mégis csodálatosan. Sőt, tanítani valóan! Ez következik most.

1. Faggyas Milánt három és fél évre átigazoltuk. A felkészülési meccsek alapján nem estünk tőle hanyatt, és pedigréje is messze áll a parádéstól, bár nem rossz - mondhatni, mégis kíváncsian várjuk, beleillik-e az elmúlt években megszokott gyors, pontatlan, de mégis felettébb eredményes szélsőjátékunk koncepciójába?
2. A chilei középhátvéd, Navarrete fél évre érkezett kölcsönbe belga harmadoszályú csapatától, hogy Botis, Debreceni és Bjelkanovic mögött a negyedik klasszikus legyen a posztján. Mivel Ivánkirály szintén tud játszani belső védőt (persze őt pont kár lenne erre pazarolni, most, hogy végre van egy épkézláb szélsőhátvédünk), kérdés, a padra minek igazolunk kölcsönjátékost, különösen egy nem éppen hiányposztra?
3. Gege megsérült a hétvégén, és szerencsére csak másfél hetet kell kihagynia. A tartalmi résznek természetesen örülünk, de a kérdést ettől még felveti: ha nincs, akkor ki lesz az ész a középpályán? Némethnorbit szeretjük, sőt, még jobban szeretnénk, ha hozná a néhány évvel ezelőtti formáját, de azzal is legyünk tisztában, Gegével ellentétben ő csak egy poszton (esetleg kényszerből a szélen) bevethető igazán, míg Gegéstül akár menet közben is átfazonírozható a csapat szerkezete. Tényleg ennyire kevesen lennénk a középpálya közepén?

20, vagyis húsz próbajátékosnál tartunk eddig. Összesen 43-an léptek pályára az alig egy hónap alatt lejátszott 12 felkészülési meccsünkön. Lassan a kispesti öltöző egyre inkább kezd hasonlítani a Matthaus-éra tatai edzőtáborára, ahol bárki megfordulhatott, aki az NB1-ben magánhangzóval rendelkező nevet tudott beírni az igazolási lapjára, valamint Kapcsos Vince.

Legutóbb a szerb középhátvédnél, Trnicicnél, és az azóta leigazolt bosnyák csatárnál, Hadzicnál hagytuk abba a futószalagon érkező, de legalább felettébb gyorsan is távozó próbázók sorát, és mivel azóta eltelt nagyjából két hét, illendő újra felvenni a fonalat. Figyelem, a folytatás után olyan játékosokról lesz szó, akik valószínűleg soha többé nem fognak a Honvédban szerepelni! Felsorolásuk azonban fontos a történeti hűség kedvéért, hiszen egyszer, ha csak egy félidőre is, de megadatott nekik, hogy magukra húzzák a klubcímerrel ellátott mezünket.

Ha létezik a (feltétlenül ordenáré, ám találó)  "lyuksógor" megnevezés és fogalom, akkor azt hiszem kijelenthetjük: baráti társaságunk a kedvenc klubunk pályasógorává avanzsált. Supka mester ugyanis úgy fest, addig-addig mantrázta az (ugyan szerinte külföldi) edzőtábor szükségességét és a hazai időjárási helyzet tarthatatlanságát, hogy derék tulajunk végül cselekedett. Ugyan nem Irak, Belek, Porecs vagy Amerika lett a megoldás, mint a hazai élcsapatok és a budapesti riválisaink esetében, hanem...

...a Vasas Fáy utcai műfüves sátrába ruccan át heti néhány alkalommal a keret, oda, ahol hétfő esténként ami kis privát team-ünk is tolja a kispályás labdarugdosást. Supka szerint ideális körülmények közt készülhettünk, ezt alátámaszthatom: a sátor valóban jó meleg. (Az öltözőt és a vizeldét remélem nem használták a srácok, mert ott esetenként bokáig áll a folyékony ammónia - Hemingway úr valszeg postafordultával dózeroltatná le az inkriminált mellékhelyiségeket. Kispályás csapatunk karmestere, wekerlei jóbarátom pedig csak annyit jegyzett meg a hír hallatán. "Ideális az. Csupán a szélső pályáknál van a meglepi, itt ugyanis a nagypálya szögletzászlóinak a rögzítéséül szolgáló vascsövek alig 2-3 cm-t emelkednek ki a kiváló minőségű műfüves talajból.").

Amúgy Öcsém világított rá az előbb e-mailben a lényegre: a fenti hír végül is örömteli, hisz újabban folytonos sérülések miatt sosincs ki a hétfői csapatunk, hát most végre megleszünk, feltéve ha 1-2 spíler az A-csapatból vállal velünk egy túlórát. Mert valljuk be őszintén: csodás érzés lehet egy Horétól vagy Porcairtól labdát kapni....

Fotó: focikupa.hu

Vajon hogyan viszonyuljunk a továbbiakban azokhoz a korábbi kedvenceinkhez, akikről esetleg kiderül, benne voltak a fogadási csalásos balhékban, sőt, halmazati bűnként esetleg a Honvéd ellen játszottak, miközben szerződésük a csapathoz kötötte őket?

Pörgetjük a lelátón, fórumukban néhányak nevét, mindenki tudni véli róluk, de amíg nincs bizonyíték, nincs valódi vád, elhallgatjuk, elfojtjuk magunkban, de egyre inkább elkerülhetetlen, valahogy majd úgyis reagálnunk kell a dologra.

Ha beleesnénk a szórásba (beleesik valaki), akkor ti azt hogyan fogjátok kezelni magatokban? Mit éreztek majd, ha véletlenül megpillantjátok a lelátón? És mit, ha újragondoljátok a korábbi eredményeket, egy-egy mérkőzés kulcsjeleneteit? Vajon tényleg az a játékos az igazi áruló, aki kispestiségét bizonygatja, majd elhagyja a csapatot a jobb anyagi lehetőségekért cserébe? Hogy is van ez?

(A fénykép illusztráció, a valósággal való bárminemű kapcsolata csak a véletlen műve.)

A múlt héten már volt téma, hogy tavasztól valószínűleg az olasz Givova látja el mezekkel a csapatot, és hogy ez alapból nem gond, mert a végső megoldás akár lehet szép is, csak el kellene találni pontosan a rendelést. A gyártó sajnos nem könnyíti meg a dolgokat, hiszen online is elérhető katalógusában az egyes kitekről (mez+nadrág) csak fantáziarajzok vannak fent, ráadásul a 2008-as alapítás óta még nem volt lehetőségük túlzottan ellepni a piacot, így képekből is csak keveset találni a már jelenleg is futó dresszeikről.

Mindezek ellenére azért belebotlottunk néhány piros-fekete-(fehér) színekkel operáló kombinációba, amiből látszik, tudnak, ha akarnak, sőt!

Harmony Ikande, az ex-milánói középpályás nyáron, az átigazolási szezon utolsó napján került Kispestre két társával, Marshallal és Diabyval egyetemben. Bemutatkozó mérkőzésén, egy Vasas elleni idényközi felkészülésin/barátságoson biztatóan mozgott, gólt lőtt, elhittük, tőle sokat várhatunk. Fiatal, tehetséges, belső középpályás. A bajnokságban kétszer, a kupában egyszer játszott, rossz nem volt, sőt, az Újpestet verő csapatba jól szállt be, ráadásul majdnem gólt is lőtt.

Decemberben aztán jött a hír, az időközben a második csapathoz száműzött játékossal a klub szerződést bont, az indoklás pedig: mentális (mentalitási?) problémák. Az igazi szépségek viszont ezután vették kezdetüket.

Magunk sem hittük volna: mindösszesen fél év múlt el legutóbbi vadonatúj mezeinket bemutató, vagy legalábbis az ügyben találgatásokba bocsátkozó, utóbb - racionálisan gondolkodva - felelőtlennek ítélhető, de átlagdrukkerre oly jellemző, hasraütésszerű tippelést sem mellőző és szavaztató posztunk óta, most ismét feltárul blogunk mezes aktája, hogy újabb irat kerüljön az eddigi opusok mellé.

Az eredeti videó elérhető a Digisport honlapján.

Eleinte kora tavaszias időjárás, később csípős szél, 200 néző, kellemesen góldús felkészülési meccsek a műfüvesen, összességében húsz-nulla. Valahogy így indult a Kispest 2012-es nyilvános szereplése. Láthattuk a két bejelentett próbázót, Dinát és Faggyas Milánt, a meglepetésszerűen érkező brazil középhátvédet, Nathant, valamint a fiatalokat és Miskoviczot, akiről hirtelen most nem is tudjuk kicsoda.

A decemberi négy próbázó hamar hozta a múltidőt, így rájuk nem is pazarolnánk többet, mint a szikár tényeket: ketten el sem jöttek; a finn Puustinen egy edzés után annyira elfáradt, hogy hazafáradt; a továbbra is felfedeztlen maradó osztrák tehetség, Pötzl pedig köszönte szépen és szintén távozott.

A játékoskeringő azonban a döcögős kezdés ellenére sem áll le, a gépszíj elkapott minket, és máris itt vannak az újabb próbálkozók: Faggyas Milán és Mihai Dinu (sic!). A tovább után róluk.

Felröppent a hír, hogy a Kispest Irakban edzőtáborozna február elején, és bár véleményt eddig csak tényekről mondtunk (klubhonlap híreiről; megtörtént, régi eseményekről; esetleg a saját szemünkkel látott dolgokról), ezúttal kivételt teszünk, és megkapargatjuk kicsit a felszínt.

Alig néhány órája, hogy Sanyika a Videotonhoz igazolt, az internetes fórumokon máris beindult az ilyenkor szokásos mémgyártás. Szemezgetünk.

Kezdésnek egy összetettebb darab:

A nap igazolása után mondjuk ki végre: Torghelle Sanyi is a Puskás-hagyaték része!

A hagyatékok sorsa pedig, hogy mindig kiállítják őket.

Ismét tél, ismét alapozás és mi ismét jelentkezünk az utánamegyünk a próbázóknak, vagy legalább próbálunk utánamenni című sorozatunkkal. Magyarország és az NB1 szerencsétlen történelmi fejlődésének következtében messze került a világfutball húsosfazékjától, így nekünk sokszor csak a kutyáknak odavetett koloncok mócsingjai maradnak, esetleg egy jó Florin Batrinu.

Néha azonban mázlink van, és sikerül megszerezni egy-egy olyan játékost, aki vagy már eleve jó, vagy benne van a lehetőség, hogy felépítsük. Warzychát anno kész és bizonyított futballistaként hoztuk el Pécsről, Abraham, Diego és Benjamin fiatalon érkezett, majd került tovább francia csapatokhoz, és az új kedvenc, Danilo is belelendült az elmúlt fél évben.

A klubhonlap, amely kínosan ügyel arra, hogy csak tényeket közöljön (így messze az egyik leghitelesebb hírforrás a liga csapatainak oldalai közül) ezúttal négy játékos nevét dobta be már napokkal ezelőtt, mint lehetséges próbázókat januárra. Posztunkban megpróbáljuk bemutatni, hogy mit érdemes tudni róluk.

...kívánunk minden kedves olvasónknak, kommentelőnknek, Honvédosoknak és Kispestereknek, korzó-lakóknak és Kanyar-tagoknak, tribün-arcoknak és fotelszurkolóknak, egyszóval mindenkinek, akiket valaha is megérintett a főváros XIX. kerületének legendás klubja.

Az ünnepi szezon alatt mindenki pihenje ki magát, hogy kellően feltöltődve a bejgli- és töltöttkáposzta fejadagokból szerzett energiával veselkedjünk neki a hosszú január-február átvészelésének, hogy március másodikán erejünk teljében támogathassunk a csapatot a Fáy utcában. Halászlére tehát fel, s hogy ne unatkozzon senki a pihenőnapokon sem, hamarosan jelentkezünk ilyen és olyan posztokkal - szóval tartsatok velünk a szaloncukorfalatozás közepette is.

A csakblog szerkesztősége

Öt perces válogatás Pisont Pista Beitar Jerusalemben szerzett góljaiból. Kötelező tananyag mindenkinek, akinek kimaradtak Pisi legszebb játékosévei. Figyelem, veszélyes álleesések várhatók!