Első videóinterjúnk, külön-külön rögzített kép és hang sufnibuherában összekeverve, feljavítva. HD minőség.

Galéria a szokott helyeken: itt (facebook), itt (indafotó), vagy itt (google+).

Már recens posztjainkban is jeleztük (kissé túlzó a királyi blog-többes, aláírom, mivel jórészt csak Hanta emlegette a témát, lévén jómagam beszippantódtam a munka rengetegébe), hogy alakul a keret, lassan tavaszi start, körvonalazódik (legalábbis kellene neki) a kezdő. Múltkori, átmozgatókérdéses posztunkban már a kommentek jeleztek is némi irányt, megnyilvánultunk spontán mi,  szerzők, és Ti, kommentelők. Ezen a vonalon haladnék most tovább, a várható alapcsapat kapcsán a tisztázókérdéseket véve sorra, a teljesség igénye nélkül, ad hoc módon, szándékunk szerint vitát generálva.

Ha létezik a (feltétlenül ordenáré, ám találó)  "lyuksógor" megnevezés és fogalom, akkor azt hiszem kijelenthetjük: baráti társaságunk a kedvenc klubunk pályasógorává avanzsált. Supka mester ugyanis úgy fest, addig-addig mantrázta az (ugyan szerinte külföldi) edzőtábor szükségességét és a hazai időjárási helyzet tarthatatlanságát, hogy derék tulajunk végül cselekedett. Ugyan nem Irak, Belek, Porecs vagy Amerika lett a megoldás, mint a hazai élcsapatok és a budapesti riválisaink esetében, hanem...

...a Vasas Fáy utcai műfüves sátrába ruccan át heti néhány alkalommal a keret, oda, ahol hétfő esténként ami kis privát team-ünk is tolja a kispályás labdarugdosást. Supka szerint ideális körülmények közt készülhettünk, ezt alátámaszthatom: a sátor valóban jó meleg. (Az öltözőt és a vizeldét remélem nem használták a srácok, mert ott esetenként bokáig áll a folyékony ammónia - Hemingway úr valszeg postafordultával dózeroltatná le az inkriminált mellékhelyiségeket. Kispályás csapatunk karmestere, wekerlei jóbarátom pedig csak annyit jegyzett meg a hír hallatán. "Ideális az. Csupán a szélső pályáknál van a meglepi, itt ugyanis a nagypálya szögletzászlóinak a rögzítéséül szolgáló vascsövek alig 2-3 cm-t emelkednek ki a kiváló minőségű műfüves talajból.").

Amúgy Öcsém világított rá az előbb e-mailben a lényegre: a fenti hír végül is örömteli, hisz újabban folytonos sérülések miatt sosincs ki a hétfői csapatunk, hát most végre megleszünk, feltéve ha 1-2 spíler az A-csapatból vállal velünk egy túlórát. Mert valljuk be őszintén: csodás érzés lehet egy Horétól vagy Porcairtól labdát kapni....

Fotó: focikupa.hu

Már javában tart az alapozás, úgyhogy itt az ideje, hogy hallassák hangjukat kézilabdázóink. Először itt a csakblogon, és reméljük ezentúl rendszeresen, nemkülönben állandó jellegű tettestársunk, Lovi tollából.

Egy igencsak felemás féléven vagyunk túl, a lányok a sok öröm mellett, sajnos szomorúságot is okoztak, ami mindenkit arra ösztönzött, hogy kettőzött erővel vágjon neki a tavaszi szezonnak. A cél a csapat történetének legsikeresebb szereplését elérni, és az NB1/B-ben a dobogón végezni, valamint szombaton „csodát tenni” a Magyar Kupában.

Felröppent a hír, hogy a Kispest Irakban edzőtáborozna február elején, és bár véleményt eddig csak tényekről mondtunk (klubhonlap híreiről; megtörtént, régi eseményekről; esetleg a saját szemünkkel látott dolgokról), ezúttal kivételt teszünk, és megkapargatjuk kicsit a felszínt.